A napokban nyílt meg Kelle Sándor (1913-2003) festőművész kiállítása a Pécsi Galériában. Az alábbi írás egy rövid kis epizódot elevenít fel a hetvenes évek elejéről, melynek csupán egyik szereplője az akkor a Tanárképző Főiskolán tanító művész...
A történet középpontjában az 1971 februárjában még főiskolás, Pécsi Műhelyes Ficzek Ferenc (1947-87) áll, aki egy ártalmatlannak tűnő hospitálási feladat következtében válik a fegyelmi eljárás alanyává.
A pécsi Rajz Tanszék meghatározó festő tanárai - Horváth Olivér, Kelle Sándor, Platthy György és Soltra Elemér - ekkoriban szellemiségükben a modernségnek egy illuzórikus, posztimpresszionizmusba hajló, Soltra esetében a szocreállal is „kacérkodó” irányát képviselték. Az esetet Ficzek Ferenc levélszerű feljegyzése örökítette meg (érdemes lenne utánanézni az egyetemi levéltárban, talán megtalálható még a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve).
 |
Ficzek Ferenc feljegyzése (1971),
ifj. Ficzek Ferenc tulajdona* |
Ficzeket egy általános iskolai rajzóra után vonták felelősségre a Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékének vezetői – Horváth Olivér, a tanszék oktatójának „bepanaszolása” nyomán. A testület – Kelle Sándor, tanszékvezető, Soltra Elemér és Platthy György oktatók – a pénteki tanítást követő kedden már össze is ült. Mindez annak ellenére történt, hogy Ficzek a gyakorlatos tanárral – Platthy feleségével – egyeztetve tartotta meg az órát, akitől nem kapott negatív visszajelzést. Horváth Olivér írásbeli jelentést is készített, mely kifogásokból Ficzek annyit tudott meg, miszerint a gyerekekkel nonfiguratív kompozíciót készíttetett, illetve a gyerekeknek az Iparművészeti Stúdió egyik kiállítását szemléltette. A testület előtt azonban ennél „komolyabb” érvek is megfogalmazódtak Ficzekkel, áttételesebben a Pécsi Műhellyel, még áttételesebben a Lantos Ferenc által képviselt művészeti alapállással szemben (jóllehet Lantos Kellével és Soltrával az ún. Hatok művészcsoport alapítói a hatvanas években - Martyn Ferenccel, Bizse Jánossal, Simon Bélával együtt).
Látszólag egy bagatell ügy kapcsán került Ficzek a grémium elé: úgy rajzoltatott drapériát a tanulókkal, hogy azt nem két szögre akasztva lógatta fel, hanem három mértani test segítségével létrehozott egy szerkezetet, s azt takarta le a ruhadarabbal.
 |
Ficzek Ferenc feljegyzése (1971),
ifj. Ficzek Ferenc tulajdona*
|
A testület ezt a megoldást egyértelműen formalizmusnak bélyegezte, mely ekkor az egyik legsúlyosabb művészeti-esztétikai vádak közé tartozott. A formalizmus, mint a burzsoá, kispolgári igények kielégítője, a látszatproblémák megtestesítője: ami a látvány helyett ideológiákból indul ki.
Azt kérték számon, hogy nem Barcsay Jenőre támaszkodva tanít, s a vádak odáig fokozódtak, hogy nem is ismeri Barcsayt, s ez okból kifolyólag egyáltalán nem is taníthatna.
Mindezek mögött egy olyan határozott szándék állt, hogy „megóvják” a fiatalokat az olyan hatásoktól, mint amilyen Vasarely és a geometrikus-konstruktivista irányzatok. Vasarely munkásságát ugyanis – éppen az op-art művész saját megfogalmazását alapul véve – a magyar népművészettel, a planetáris folklórból származtatható színhasználattal kapcsolták össze.
Ficzek ezen érvek szerint éppen azért tartott „rossz órát”, mert nem iskolás stúdiumokat végeztetett el a gyerekekkel, hanem kreativitásra, alkotó munkára késztette őket.
* a kézzel írt jegyzeteket Kismányoky Károly készítette
----------------------------
a gépelt szöveg leirata**
1971. február 23-án, pénteken letanított rajzórámat beszéltük meg. Horváth Olivér jelentése és véleménye alapján behívattak a tanszékre. Véleménye szerint/ voltak problémák a tanításomban/ A jelentése az asztalon feküdt de ő nem volt a megbeszélésen. Ott volt ellenben Kelle Sándor, Soltra Elemér, Plattyhy György.
Tegyem ki a rajzóra anyagát - mondták.
Én az egy héttel előtti anyagot, az előzményeket, az összegyűlt papírt kitettem, egy-egy tanulótól két rajzot. Ezen kívül a fent említett rajzórának egyik rajzát, a feladat felét.
A jelentésemben szerepelt problematikus rajzokat nem tettem ki.
Kérdezték aztán, hogy mi volt a feladatom.
/P.-né a legnagyobb szabadságot biztosította nekem a tanítást illetően. Azt is mondta, hogy a tanítás előtt keressem fel a tanszékvezetőt. Plattynével előzőleg az órát megbeszéltem.
A Tanszéken negyed 2-kor nem találtam a tanszékvezetőt, nem tudtam vele beszélni, előtte pedig nekem volt órám a Tiborc utcában. Az óra menetét a rajzok illusztrálják. Megnézték a rajzokat, és megkérdezték a feladatomat, mire én azt feleltem, hogy a drapéria rajzoltatása, azaz három test segítségével létrehozni egy szerkezetet, amit leborítottam egy ruhadarabbal, így egy újabb szerkezet jött létre, a drapéria és a testek közrejátszásával. Erre. Ezt a gyerekek fekete-fehérrel, a fény és árnyék segítségével megoldották a feladatot, sokrétű rajzokat készítettek, jól megoldottak mindent. Nagy hibának rótták fel, hogy a drapériát nem úgy tanítom, hogy lógatom két szögön, hanem test-hasábokon. Ezt nem indokolták, de szerintük formalizmus, mivel a drapéria anyagszerűsége eltűnik így.
Szemléltetésként Barcsay könyvét kellett volna használnom, nálam volt a könyv de nem mutattam be, mert megzavarta volna a gyerekeket, hiszen ceruzával kellett volna rajzolniok.
Itt beszélt Platty arról hogy nem tisztelem a nagy magyar művészt B. és nem ismerem a művészeti irodalmat. Így nem is tudom tanítani. Állítólag én nem a látványból indultam ki, tehát nem a kiállított drapériával leborított test-csoportból, hanem valamilyen ideológiából pedig ennek ellenkezőjét mutatják be a rajzok.
Mutatják, hogy fekete-fehérrel, drapériát ábrázolnak a gyerekek, a tanári karnak és az igazgatónőnek is bemutattam ezeket a rajzokat, a többi szaktanárnak is tetszettek a rajzok, s bár nem szakemberek, meglepően jónak találták őket. /Telegdiné, Plattyné, Kiss E./
Állítólag nem a matériából indultam ki /látvány és anyagiságot egy kalap alá vették, amit csinálok az elítélendő idealizmus és formalizmus/ Amikor én próbáltam igazolni módszeremet, egyszerűen nem szóltak hozzám és másba csaptak át. Soltra behozott egy összegyűrt papírdarabot, "nézd meg, ezekre a lapokra lehet merőleges egyeneseket rajzolni, milyen szép formajátékot lehet létrehozni." Az enyém is hasonló volt, csak értelmesebb: "Miután én a gyerekekkel egy fél rajzlapot becsületesen precízen becsíkoztattam, mondtam nekik, hogy gyűrjék össze, nagyon meglepődtek, erre a Soltra igenlően bólogatott, és Kelle is. Közben Platty valamilyen Vasarely könyvet keresett. Folytattam úgy, hogy a gyerekekkel megfigyeltettem, hogyan helyezkednek el a párhuzamos egyenesek, csak ezeket figyeltettem meg, miután ezt lerajzolták, megkapták az általuk lerajzolt papírlap formáját.
Aztán a gyerekek saját maguk foglalták össze, hogy miért volt szükség sima rajzlap becsíkozására. Ehhez nem szóltak a tanárok. Akkor jött Platty a Vasarely idézettel. "Vasarely művészetét a népművészettel kell alátámasztani, mert vannak olyan emberek akik ezt nem tudják megérteni, tessék nézd meg! piros ceruzával aláhúzott idézet: "Ha nem éltem volna Magyarországon, nem ismertem volna a magyar művészetet, nem jött volna létre a planetáris folklór, színvilágom. Evvel az egy mondattal bizonyították Vasarely létjogosultságát, munkásságát. Jöttek aztán: a nagy hiba az volt, hogy óra előtt nem mutattam be a vázlatomat, szerintük nem fegyelmit kellene adni. Az órámra egyest kell adni, bár a szaktanár is hibás volt aki engedett tanítani.
Én közben észrevettem, hogy az asztalon van a jelentés, amit HO esi és leemeltem róla egy könyvet aztán szépen elolvastam a jelentést.
Az állt benne: nonfigurativ kompozíciót készíttet a gyerekekkel. Hibának tűntette fel, hogy az Iparművészeti Stúdió egyik tagjának kiállítását szemléltettem. A másik mondatot nem tudtam elolvasni.
Az órán a szaktanár, szakfelügyelő és HO- volt, a megbeszélésen egyik sem. Nyilván a maguk véleményét korábban elmondták a tanszékvezetőnek. Úgy váltunk el, hogy kezet fogtunk. A Vasarely mért nem csinál perspektívát, milyen kitekeredett axonometriát csinál… na később majd bejössz aztán elmagyarázom…
Hozzáteszem mindehhez, hogy Kismányoky pesti kiállítása alkalmából P. azt mondta, hogy ők azért vannak a Főiskolán, hogy megóvják a fiatalságot a káros hatásoktól, mint a Vasarely. Ficzek azért tartott rossz órát mert alkottak a gyerekei és nem iskolás stúdiumokat végeztek.
"Szubjektív vagyok, a saját irányzatomhoz alakítom a gyerekeket - mondták".
----------------------------------
** a történethez hozzátartozik, hogy elmondása szerint Kismányoky vette rá Ficzeket, hogy írja le a történteket.
